A családom eléggé érdekes, szóval nem a klasszikus anya-apa felbontásban élek. Négy éves koromban elváltak a szüleim és azóta anyával és a nővéremmel együtt élünk az anyai ágról való nagyszüleimmel egy nagy, kertes házban. 

Apával a kapcsolatom fogalmazzunk, úgy, semmilyen. Havonta kábé felhív, értelmetlen dolgokról dumálunk, általában a kutyákról, vagy az élet nagy dolgait boncolgatja nekem és ennyi. Nem ismer, nem tud rólam semmit, de nekem nem hiányzik, mivel így nőttem fel. A nővéremnek nehezebb, ő több mindent látott, mint én. Szóval apáról annyit, hogy nem része az életemnek. Mindig irigyeltem az olyan lányokat, akiknek van apjuk és utáltam a családi kirándulásokat, mivel oda mindig csak anya jött.

Van egy 21 éves nővérem, aki már nem él velünk. Vele a kapcsolatom sosem volt a legjobb, sokat veszekedtünk régen, de mióta csak facebookon tartjuk a kapcsolatot, azért feljavult ez a dolog. Nem nagyon hasonlítunk, maximum külsőre. Okos lány és ugyanannyira szereti a filmeket, mint én. ^^

Anyával viszonylag jó a kapcsolatom, ő tipikusan olyan anya, akiről könyvet lehetne írni. Sosem tiltott semmit, mégis elérte azt, hogy normális gondolkodásom legyen és ne használjam ki a szabadabb nevelést. Tudott róla, mikor kipróbáltam a cigit, mégsem szidott le, vagy bármi, igazából szinte mindent tud rólam, sosem titkolózom előtte. Jó, egyszer egy hétig nem szóltam az első egyesemről... :D