Új designt raktam fel, a megszokott konzervatív stílusban. Ez vagyok én. Majd egyszer biztosan lesz egy színes korszakom is. Egyszer...

Felmerült már sokszor a kérdés, hogy egy blogger miért írja a blogját? Mindenkinél más az ok. Valaki azért írja, hogy elismerést kapjon, vagy visszajelzést a külvilágtól, én szimplán magamnak. Szeretem leírni a gondolataimat és ez sokszor egyszerűbb mint tollat és füzetet ragadni. Van naplóm is, nem kell aggódni, oda a privát dolgok kerülnek. Az, hogy átlagos az életem... Nos, a velem egykorúak többségének átlagos élete van, hiszen mindannyian tanulunk még, otthon/koleszban lakunk, suliba járunk. Azért írom ezt a blogot, hogy emlékezhessek. Emlékek nélkül nem lehet visszagondolni, milyen is volt mondjuk a nulladik évem. Vagy hogy telt a Valentin bál (mondjuk arról pont nem írtam, ha jól emlékszem. ><). Szóval mindenki döntse el, miért akar blogot írni. Nem tagadom, ez az oldal nem szól senkinek, csak magamnak, az, ha valaki olvassa, mellékes öröm. Nem a célközönségnek írom a gondolataimat, hanem csak úgy. Félreértés ne essék, nem "sz*rom" le a látogatóimat/olvasóimat, csupán nem úgy állok a dologhoz, hogy az ő igényeik az elsők. Biztosan lesz majd olyan időszak, mikor csupa depressziós hangvételű dolgot fogok ide írni, de az is az én dolgom. És mondom ezt a többi blogolónak: elsősorban magatoknak feleljetek meg, aztán az olvasóknak. Mert most egy olvasót lehet, hogy érdekelne a világnézeted, de ha te mondjuk a mindennapjaidról írnál szívesebben, akkor azt válaszd. Ismétlem, mielőtt belekötne valaki: nem azt mondom, hogy ne fogadd el az olvasók véleményét, csak hasznosítsd úgy a kritikákat, hogy neked jó legyen.

A másik dolog pedig, hogy mostanában eléggé megszaladt az átlag a lapon és egyik szemem sír, a másik a nevet. Egyrészt örülök neki, mivel azért ez egy pozitív visszajelzés, másrészt tudom, hogy így olyan embereket is kapok majd a nyakamba, akikre nincs szükségem. Azaz a névtelen utálkozókra, meg a kéretlen "kritikákra" gondolok itt. Nem mintha felvenném őket, de egy idő után el tudja venni az embernek a kedvét. Szóval: nem én kértem a nagy átlagot, én tökéletesen meg voltam a napi kis 100 látogatómmal, ami a suli miatt valószínűleg vissza fog állni. :) Ennyit szerettem még volna mondani. Láttam pár helyen, hogy vannak, akik nem értenek egyet a blogos kategória elejével. Szerintem az átlag nem mond semmit, mivel a gp-s számláló sokszor meghülyül és amúgy is, nem a látogatókért kell csinálni...