Úgy veszem észre, akad egy pár ember, aki lenézi a gportálos oldalakat. Munkát tekintve szerintem a html és a gps oldalakkal is egyenarányú a mennyiség. Hiszen a html oldalt is lehet olyan hatákonyan szerkeszteni, mint a gpt, nem kell minden egyes alkalommal megírnod az alap kódot egy modulhoz, hiszen ki is másolhatod egy előzőből. :D Az meg hogy a gpn ez kattintásos alapon megy, az más tészta. De ahhoz, hogy legyen tartalom az oldaladon ugyanannyit kell dolgozni... Azzal csak magát minősíti az ember, ha emiatt beszól valakinek.

Gondolkodtam már azon, hogy ezt a blogot átpakolom máshová és szerintem ez be is következni, mikor majd elfogynak a krediteim, mert nem bírok létezni bannermentesítés nélkül, de rendelni nem fogok. xd Az ACH-s pályafutásom alatt összeszedtem kábé 800 kreditet egyben, de aztán sok versenyt szerveztem, reigsztráltam pár portált, bannermentesítettem is őket, kölcsön is adtam és hopp lement az összeg 100 kreditre. :S Na, most jelenleg 2 lappal is rendelkezem, így aztán az két hónap bannermentesítés. Rendelést nem fogok csinálni, mert mindig is utáltam, maximum ha felmegy az átlag a help-in-need adok egy kis hirdetési felületet, de hogy őszinte legyek: beleuntam a kredithajhászásba. Most itt a nyár, lehet, hogy kitapasztalom a wordpresst és átrakom az oldalaimat, legalábbis a blogomat mindenképp, a grafikás lapról még nem nyilatkozom. :D 

Elakarok menni futni, de fel kell töltenem a telómat, mert lemerült és kell a stopper meg a zene. Addig még egy félórát itt unatkozom. :D A mai program a következő lesz: futás után gyorsan elviszem futni a kutyámat (lolxD) aztán bemegyek a faluba fotózgatni picit, mostanában úgysem voltam. Egyébként felmerülhet,  hogy miért nem viszem a rendes futásomra is a kutyámat. Hát azért, mert vele nem lehet úgy, hogy megadok egy időtartamot és addig nem állunk meg, mert ha érez valami érdekeset, folyton meg-meg áll szaglászni, és előfordult már, hogy futottunk nagyban, mikor hirtelen megtorpant én meg nem kapcsoltam és jól megrántottam szegényt. xD Póráz nélkül meg nem mehetek vele bárhova, mert hajlamos elrohanni őzek és nyulak után, nekem meg nincs ahhoz idegrendszerem. Amúgy egyre többet szarakodik a telefonom, tegnap nem tudtam rajta bekapcsolni a bluetootht. Remélem nem megy tönkre, mert most nem áll szándékomban újat venni, másra kéne a pénzem. :/ Meg tökre megszerettem, zenét hallgatni tökéletes rajta, másra úgyse használom nagyon, nem szeretek se smsezni, se telefonálni. Naaa remélem már feltöltődött.

Direkt nem a magyar "Ideglelés Csernobilban" címet írtam, mert ilyen egy idióta címet adni, komolyan mondom... Bár maga a film is az. Komolyan mondom, elpazarolt 70 perc az életemből. Ostoba film, ami mégcsak nem is ijesztő és a film 70%ban csak rángatózik a kamera és zseblámpafényben nézzük a sötétséget. Ráadásul még csak arra sem méltatnak minket, nézőket, hogy megtudjuk mi a tökömért élnek zombiszerű emberek Csernobilban és ugyan miért nyírják ki a szereplőket. Ja és mikor mutatják őket mindig csak sétálnak, de hogy a faszomba érnek utól rohanó embereket SÉTÁLVA?! Jó, már mindenbe belekötök. Igazából kábé két jelenet tetszett, mindegyikben a jól bevált "megmozdulvalamiaháttérben" módszert alkalmazták, ezek nekem mindig is bejöttek. De komolyan, ezek a kutyák is... Hogy élnének túl egy sugárfertőzött városban? És mivel táplálkoznak? Hiszen csak az a Yuri vitt oda embereket és mivel Yuri élt így nyilván nem mindig ettek turistákat. Hülyeség, kár is vele foglalkozni. Egynek örülök legalább, hogy nem alkalmazták a ma divatos áldokumentum stílust, mert akkor mégjobban utálnám. Így csak egy simán szar film. :D Bár mondjuk erősen koppintás az egész, méghozzá a Sziklák szeme című filmből, ott is sugárfertőzött népek gyilkolták a gyanútlan amcsikat. De az legaláb jó volt, izgalmas, véres, feszült. Ez.... Kifestettem kétszer a körmömet alatta, ki-be járkáltam, nem kötött le. Egyetlen erénye, hogy rövid.

Ezen bizony kellett gondolkoznom, itt is két mese között döntöttem végül. Az egyik a Susie és Tekergő volt, a másik a Szilaj. A Susie és Tekergőt azért szeretem annyira, mert olyan édes és talán ők ketten voltak az első szerelmespár, akikért odavoltam. *-* Sajna a második része elég rossz lett, de az első mindent visz. A Szilajra esett a választásom, méghozzá azért, mert ez egy komoly mese, mély, de érthető mondanivalóval. Meg a zene... A legtöbb zene angolul rajta van a telómon, imádom őket. De magyarul is kitűnőek.

Nekem a Szilaj azt jelenti, hogy sosem szabad feladni, harcolnunk kell az egyéni szabadságunkért még akkor is, ha nehéz helyzetbe kerülünk. De nem szabad, hogy betörjenek minket, hiszen azzal elveszne az egyéniségünk. 

Előzetes

Sok szerkesztőt figyelek a gportálon, hogy hogyan változnak, milyen irányba, mi befolyásolja őket. Igazából ezt már rég észrevettem, de nem csak a neten, hogy az emberek sokszor viselkednek úgy, mint a csordaszellemben élő állatok. Szóval megvan egy nagyobb egyéniség és őket követik. Persze, az embereknél természetes, hogy szeretünk felnézni bizonyos személyekre. Személyes példámból kiindulva, visszagondolva az általános iskolára, teljesen egy papírforma 13-14 éves voltam. Ugyanazt a zenét hallgattam, mint a többiek, mert kinevettek volna, ha Nirvanaval vagy Junkiesszal pakolom tele a telefonomat, a kínaiból öltözködtem, mint a legtöbb ember, mikor divatba jött a kihipózott farmer, nekem mindenképpen kellett, egyszóval egy voltam a több ezerből. A gimi ebben nagyon megváltoztatott, különleges emberekkel találkoztam, akik ráébresztettek arra, hogy nem szabad a tömeg után menni és azt hinni, hogy az a jó, ami mainstream és amit mindenki szeret. Kialakult egy egyéni stílusom és tudjátok, miért nem mondom azt, hogy most már nem egy vagyok az ezerből? Mert nem így érzem. :) Ha különlegesnek érzed magad, az leszel, ez nem egoizmus és még messzebb van a túlzott önbizalomtól. Ez egy egyszerű életszemlélet. Persze, most felvetődik az, hogy az is bizonyos emberek miatt volt, hogy ráébred erre, de az már picit mindfuck lenne. xD Most már elborzadok attól, ha valaki mindenben követ egy általa sztárolt személyt. És hogy jön ide az internet? Ó, nagyon könnyen.

Hiszen elvégre mi itt a honlapszerkesztők táborában azért csináljuk ezt a nemes hobbit, hogy kifejezzük magunkat. Így akkor mi értelme van mást utánozni? A honlapszerkesztés egy hobbi, nem az életed, ha nem tudsz magadtól alkotni miért nem csinálsz valami mást? A másik, amit nem értek, az átlagon való szenvedés. Úristen, az csak egy szám, ami sokszor nem is valós, mivel ha épp betalál egy robot nagyon felpöröghet, majd leeshet, ráadául a gp számlálója nem is megbízható. Most komolyan abbahagynál egy hobbit, amit szeretsz csinálni azért, mert nem kapod folyamatosan az elismerést? Hogyha kiemelkedsz, gyakorolsz, eredményeket érsz el úgyis megtalál a célközönséged. :D Blogoknál még kevésbé értem, ha valaki az átlagra hivatkozva hagyja abba. Egy blogot... Hiszen egy blog csak miattad van és természetes, hogy kevesebben olvasnak, mint egy sztárokkal foglalkozó siteot. Nem várhatod el az emberektől, hogy feltétlenül kíváncsiak legyenek rád. Én speciel azért csinálom ezt a blogot, mert szeretem visszaolvasni az agymenéseimet és legalább örök. :)