Most én vagyok a bunkó gyerek, mert egyszerűen nincs türelmem bájologni a rokonokkal, mert persze, hogy szombat reggel kell jönni látogatóba. Sosem voltam oda ezekért a pofavizitekért, de valahogy már rosszul vagyok attól, hogy ugyanazt végighallgassam, amit anya már nekem is elmondott 600x.

Most nagy az izgalom a családban, mivel anya pénteken indul Bécsbe dolgozni, két hétig lesz ott. Oké, nagy dolog, meg minden, de úgy unom már, hogyha itthon vagyok, akkor nagyobb a nyüzsi mint egy vasárnap estén a koleszban. Nincs türelmem ehhez, hétvégén én csak lógni akarok a levegőben, nem politizálni, vagy hozzá nem értő emberekkel a jövőmről beszélgetni. Szerintem inkább felmenekülök tanulni amíg el nem húznak, mert most komolyan nem megy ez nekem.